Azt hiszem igen sok olyan cserkész van, aki még nem hallotta ezt a nevet, s most hogy olvassa, csodálkozva kérdi: hát ez vájjon kicsoda? Nem lepődünk meg a kérdésén, hiszen magunk tudjuk legjobban, hogy Szilassy Aladárról semmit sem, vagy csak nagyon keveset beszélnek még a vezető cserkészkőrökben is. Nem szándékosan történik ez. Az idők nem voltak eddig még alkalmasak arra, hogy a magyar cserkészmozgaíom érdeme szerint foglalkozzék véle. Hisszük, ha változnak a viszonyok a Magyar Cserkészszövetség és a keresztyén magyar cserkészek meg fogják adni azt, amivel Szilassy Aladárnak, illetve az ő emlékének tartoznak.

Mert hát ki is volt Szilassy Aladár? A magyar keresztyén cserkészmozgalomnak és az első magyar és keresztyén cserkészcsapatnak a Budapesti Ref. Keresztyén Ifjúsági Egyesület cserkészcsapatónak a tulajdonképeni megalapítója.

Komoly, hivő keresztyén fiatal ember, hivatására nézve orvos volt, és erős faji érzésű, meggyőződéses magyar, aki a gyermekeket és az ifjúságot nagyon szerette és életét, munkáját és jövedelmét arra szentelte, hogy a magyarságot emelje .és erősítse az ifjúságnak radikális, krisztusi keresztyén alapon való nevelése által.

Mikor angliai tartózkodása alatt figyelme a cserkészmunkára terelődött, rögtön észrevette, hogy ennek a magyar ifjúság között is kitűnő talaja lesz, s hogy ez olyan eszköz, amely felettébb alkalmas arra, hogy a gyakorlati keresztyén élet törvényeit ifjúságán keresztül vigye bele a nemzeti életébe.  

Egy pillanatig sem habozott, hogy ezt az eszközt megismertesse és kipróbálja Magyarországon. A BRKIE és serdülő alosztálya rendelkezésére állottak. A kísérlet sikerült. A serdülőkből "cserkésző fiúk" lettek két őrsben, majd közel egy év leforgása alatt őrsi alapon szervezett "cserkész"-csapatokban.

Sajnos,  csak  rövid  ideig  gyönyörködhetett  munkája eredményében és 

cserkészei szerető ragaszkodásában. Közel két évi hűséges és odaadó cserkészkedés után 1912. áprilisában meghalt. 

Sokat, nagyon sokat vesztettünk benne. De nem mindent. Megmaradt emléke, életének példája, amiből ha majd minden magyar keresztyén cserkésznek alkalma lesz megismerni, nagy áldások fognak fakadni a keresztyén magyarság javára. 

Most mikor magyar keresztyén cserkészmozgalmunknak és a BRKIE cserkészcsapat alakulásának tíz éves jubíleumát ünnepeljük, meg kell emlékeznünk Szilassy Aladárról. S ez az emlékezés úgy fáj, mert mikor a nevét halljuk, a mi lelkűnkben is feltámad egy kérdés, s ez a kérdés úgy kínozza a szívünket: Vajjon nyugodt lehet-e az első magyar keresztyén cserkész álma a losonci temetőben — Cseh-Szlovákiában? Fiuk! Szilassy Aladár emléke sokra kötelez bennünket!

1910-ben dr. ifj. Szilassy Aladár visszaérkezett külföldi útjáról és uj meglátásokat, terveket hozott magával a Budapesti Református Ifjúsági Egyesületnek. (Akkor még B.R.I.E. és nem B.R.K.I.E. voltunk.) Külföldön ugyanis összeköttetésbe jutott a "boy scout" mozgalommal és ez igen megtetszett néki. Megyercsy Bélával - jó barátjával - megbeszélte a látottakat és elhatározták, hogy kimennek külföldre tanulmányozni a mozgalmat. .De mielőtt kiutaztak volna (ő Angliába, Megyercsy Németországba és a Skandináv államokba), Szilassy dr. felállított egy kis cserkésző-csapatot a B.R.I.E. serdülőiből. A csapat 2 őrsből állott. Szilassy 'Aladár volt a tisztje, Szekeres László a segédtisztje. A két őrsvezető: Borbély Károly (ma is tagja a csapatnak) és Mezei Péter. Az egyes őrsökben 6-6 fiú volt. (Ezek közül is van még egy: Csizmadia Dániel.) Otthonuk Erzsébet körut 7. sz. alatt volt, a B.R.I.E. helyiségében. Tanulmányozták az angol "Scouting for Boys"-t és Szilassy megtanította fiait a jó polgár jogaira és kötelességére. Ezenkívül végeztek gyakorlatokat és játszottak hadijátékokat. 

A tanulmányútról visszaérkezve Megyercsy és Szilassy alaposan megbeszélték a mozgalmat. Most már teljesen tisztán látták a nagy célt: megcsinálni Magyarországon a cserkészfiúk mozgalmát és jó polgárokat nevelni Istennek.és hazánknak. 

Elhatározták, hogy még egyszer kipróbálják a munkát és 1911-ben Szilassy Aladár megszervezte az alsópéli parasztfiúk csapatát. Az eredmény nagyon jó volt...

Most már hozzáláttak a munka kiterjesztéséhez. 1912-ben Megyeresy Béla megbízta Papp Gyula joghallgatót a cserkészfíúk csapatának .megszervezésével, amit ő nagyszerűen megoídott. Nemsokára 8 csapata  volt  a B.R.I.E.-nek 28 őrssel. Innen számítható a B.R.I.E. cser­kész-

csapata az egész magyar mozgalom anya­csapatának. A csapat vezetői tanfolyamokat tar­tott és képezte a B.R.I.E., valamint az akkor már alakulni kezdő többi csapat vezetőit is. 

De jött 1914-ben a világháború. A hatalmas fejlődésben lévő csapatot derékban törte ketté. A csapat vezetői egymás után vonultak a tri­kolór alá és bizony igen sokan nem is tértek többé vissza a harcmezőkrő! De mint katonák is igen jól beváltak cserkészeink. (Ketten kap­ták meg az arany vitézségi érmet!)

Az itthonmaradt csapat pedig teljesítette kö­telességét: dolgozott a közért. Mentők, kórházak, katona-otthonok, pályaudvarok mind találkoztak a kötelességüket végző B.R.K.I.E. cserké­szekkel.

A csapat létszáma azonban folyton fogyott. 1915 decemberében már csak 1­ segédtisztje volt a csapatnak és 7-8 cserkésze. De ezek nem csüggedtek el és ujra. megszervezték a csapatot a kispesti, erzsébetfalvai Ifjuságból. 

Igen fontos adat a csapat történetében 1916. december 8. A B.R.K.I.E. cserkész vezetői belátták, hogy hazánkat csak úgy emelhetjük magas színvonalra és dönthetjük meg az ezeréves turáni átkot, ha az összes társadalmi osz­tály gyermekeit belevonjuk a cserkészmozgalom nevelő hatásába és így neveljük őket egymás megismerésére és megszeretésére. Megalakult a "Vadgalamb csapat", melynek tagjai iparos, kereskedő és diákfiúk voltak. A munka nagyszerűen bevált. A diákfiúk éleslátásukat és ne­mes érzéseiket, a kereskedők az élelmességüket és az iparos fiúk a gyakorlati tudást és alapos­ságot adták át társaiknak. És mi érezzük, hogy munkánk ezáltal vált teljessé!

Jött aztán a forradalom és bolsevizmus, de csapatunk munkáját sem lerontani, sem meg­akadályozni nem tudták. Dolgoztunk bátran, keményen a mi szent eszméinkért: Istenért, ha­zánkért és magyar fajtánkért. A B.R.K.I.E. cserkészek molt is megállották helyüket! Dobsa Mifcíós, B.R.K.I.E. cserkésztiszt társunk és testvérünk: ezt Te bizonyítottad be! 

A bolsevizmus bukása még jobban megerő­sített. Azóta minden nagyobb akadály nélkül végezzük egyre erősödő munkánkat! Csapatunkban a 10 év alatt körülbelül 3000 cserkész fordult meg. Összesen 9 nagy táborunk volt. (10—40 napig tartó.) 

Most zárom a multat. Sok nehézsígen, küzdelmen mentünk át és nagyon megtapasztaltuk: Vessed az Urra a te terhedet és Ő gondot visel rólad! (Zsoltár.)

Jelenleg 4 fiú-, 1 leány-csoportunk és 3 bocs-családunk van. A csoportok 2-3 őrsből állanak. Minden csoport éIén tiszt vagy segédtiszt működik. Munkánkat a vasárnapra alapozzuk, hogy hétközben mindenki teljesí­thesse kötelességeit.

lfj. Szilassy Aladár tizenöt évvel ezelőtt ment el közülünk. A magyar cserkészmozgalom első nagy halottja. Minden magyar cserkész ismeri nevét, mert örök részese annak a mozgalomnak, melynek ő volt első katonája. Ifj. Szilassy Aladár 33 éves korában halt meg. Orvostársai a legértékesebb munkatársaik egyikét, cserkészei egy lélekben gazdag, értük mindent áldozni tudó vezetőt vesztettek benne el.

Orvos volt. Egyetemi diplomája szerint: a test orvosa. Elhívatása szerint több: a lélek orvosa. Tudta, hogy hiába ép a test, ha a lélek beteg. Érezte, hogy a magyar ifjúságnak lélekben kell újjászületnie, mert csak lélekben újjászületett ifjúság tud cselekedni akkor, mikor nemzete tőle azt megkívánja. 

Testben, lélekben megújult ifjúság! ,,lfjúság, mely úgy tud élni, hogy minden pillanatban kész legyen meghalni!"

Ezért az ifjúságért mindent tudott áldozni. Kényelmet, fáradságot, egyéni érdeket nem ismert. Pedig szüleinek magas társadalmi rangja neki nyugodt, kényelmes életet biztosított volna. Ő nem a kényelmes életet választotta. Ifj. Szilassy Aladár Budapesten iparos, diák fiúk közé, Alsópélen földmíves fiúk közé vitte Baden Powel tábornok nagyszerű gondolatát: csapatba szervezni a jóért, nemesért küzdő fiúk táborát. Megalkotta 1910-ben az első magyar cserkészcsapatot. Cserkész fiúk! Akkor még bajusztalan, csupa kéz-láb legények. Ma már férfiak, a magyar élet sok fényes vagy szürke, de egyaránt fontos állomásain.

Vagy halottak...

Mert háború volt. Sok munkatársa, vezetettje idegen föld lakója lett. Örök lakó a legcsendesebb birodalomban. Őt nem érte itt 1914 forgószele, a háború pokla, mely a magyar ifjúság ezreit avatta vértanúvá... Ő elment, amikor még egy volt az ország. Elment boldogan, mert nem tudta, mi vár nemzetére. Elment boldogan, mert lstennel élt es Krisztusban tudott meghalni.Földi hamvai Losoncon nyugszanak, de lelke itt él közöttünk és ez, egy szállal több, ami összeköt bennünket Losonccal. Ma Lučenecnek írják. Ma nem mehetünk zászlónkkal sírjához. Miért? ... Mert Losoncot Lučenecnek írják. De lélekben felkeressük azt a sírhantot, hogy kegyelettel áldozzunk az ő emlékének, aki egész ifjú életét nekünk, a magyar ifjúságnak szentelte.

Decemberben Szilassy emlékének áldoz a Szilassy cserkész-emlékünnepélyre egybegyűlő cserkészvezetők és cserkészek serege. Zászlót hajt a magyar jövendőben törhetetlenül hivő magyar ifjúság az első magyar cserkész emléke előtt. Ez az ifjúság hiszi a lélekben, testben megújult új magyar ifjúságot, hiszi nemzete újjászületését.

Fiúk! Szilassy Aladár nevét írjátok be aranybetűkkel naplókönyvetekbe. És ne felejtsétek el soha.

Fiúk! Tudjátok mi lesz a mi szeretetünk és hálás emlékezetünk legfényesebb es legigazibb bizonyítéka? Ha úgy éltek, mint Szilassy Aladár. 

Azt hiszem, kevesen tudják, milyen kedves családi ünnepe van az idén a magyar cserkészetnek: 25 esztendeje vert gyökeret hazánkban a cserkészeszme. Eladdig jelent meg egy-két ismertetés értesítőkben, de az első cserkész- csapat 1910-ben alakult, az 1. sz. BKIE cserkészcsapat szervező testületé az akkor még BRIE-nek nevezett Buda­pesti Református Ifjúsági Egyesület kebelében. Az első kezdeményezés emléke két névhez fűződik, az ifjúság két áldottemlékű barátja, ifjú dr Szilassy Aladár orvos és Megyercsy Béla református lelkész nevéhez. Ifjú dr Szi­lassy Aladár előkelő dzsentricsalád sarja. Már az is csodála­tos, hogy orvosi pályára lép, holott szépen Ívelő pályát futhatna meg, mint köztisztviselő vagy élvezhetné a nyugal­mat, az önmagáért élés csendjét, mint földbirtokos. De benne missziói lélek él. Pályáján egyre jobban érzi: nem elég a betegség nyomorúságait meggyógyítani, fontosabb annál a megelőzés, testnek-léleknek megedzése. Tudja, hogy fordítva talán még igazabb a közmondás, nincs ép test ép lélek nélkül. Ezért lett lelkes tagja a Budapesti Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek, a világszerte elterjedett KIE-nek (YMCA, GVJM) ; buzgón résztvesz a serdülő csoport mun­kájában, az előkelő orvos ott dolgozik az egyszerű tanonc- fiúk között. Élt már benne a cserkésztörvény és fogadalom, mikor még nem is ismerte a cserkészetet. Könnyen érthető, hogy amikor angliai útján megismerte a cserkészmozgalmat, boldogan fedezte fel azt a mozgalmat, mely legalkalmasabb kifejezője volt a benne élő eszméknek. Nagy örömmel közli felfedezését barátjával és munkatársával, az époly lelkes Megyercsy Bélával, a KIÉ nemzeti titkárával. Együtt indítják meg a munkát. A nevet Megyercsy Béla adja "cser­késző fiú" néven (ebből lett a cserkész név). így indul meg a szervező munka a BRIE serdülő koréban. Ennek a mun­kának még él két lelkes munkás tagja : Koczogh András dr tanár, az akkori serdülő munka vezetője, aki később Szi­lassy Aladárral karöltve munkálkodott, a másik a leg­öregebb magyar cserkész, a hajdani őrsvezető, Borbély Károly cserkésztestvérünk, a Központ ma is lelkes munkása. Majd egy újabb tanulmányút következett : Szilassy dr Angliába, Megyercsy Skandináviába és Németországba ment a mozgalom tanulmányozására. Azt érezték mind­ketten, hogy tartós munkát csak úgy végezhetnek, ha ezt a mozgalmat egészen magyarrá teszik, ezért próbálkoznak a falusi cserkészettel. Szilassy Alsópélen Vizsoly Ákos föld- birtokos fiával, Gusztávval az ottani parasztgyerekekből cserkészcsapatot szervezett. Úgy gondolták, városi és falusi ifjúság felemelésére és egymásratalálására a legjobb eszköz a cserkészet. A cserkészet úttörői olyan csapást nyitottak itt meg, melynek úttászélesítése még mindig a ma és holnap egyik legsürgősebb feladata. 1911 decemberében a beteg­ség gúzsba köti az ifjú orvost és ő, aki küzdött az elmúlás ellen, aki a testben sok korabeli orvos gondolkodásmódja ellenére is felfedezte a halhatatlan lelket, nem retten meg a halál hideg lehelletére. Idegenben gyógyulást keresve, dolgozik tovább a magyar ifjúságért, lefordítja a cserkészet alapvető művét, Baden-Powel "Scouting for Boys" című művét (sajnos, a fordítás elveszett).

Szilassy Aladárt Isten korán magához szólította, de barátja és munkatársa, Megyercsy Béla se gyönyörködhetett sokáig az egyre izmosodó hajtásban.Idegenben húnyt el az, aki szintúgy egész életét az ifjúságért áldozta oda. Halálos ágyán ez volt utolsó szava zürichi barátaihoz: "Ne felejtkezzetek meg a magyar ifjúságról." Életem soha el nem felejthető emléke lesz az az első őrsvezetői tanfolyam, melyen ő csodálatos nyíltsággal és meggyőző erővel tett bizonyságot a tiszta élet mellett. Tudott halálosan komoly lenni, de senki sem értette úgy a tréfát, mint deresedő fejjel is örökifjú Megyercsy Béla.

Szomorú magyar sors, hogy az első munkások ilyen hamar kidőltek a csatasorból. De munkájuk nem volt hiábavaló, lelkűket beépítették a magyar cserkészet lovag­várába. Szilassy és Megyercsy azok közé tartoztak, akik korukat messze megelőzve harcoltak a krisztusibb Magyarországért. Eszményeik hamar megértésre találtak a magyar ifjúság körében, hisz nem sokkal később tőlük függet­lenül a budapesti II. kér. kát. főgimnázium egyik növendéke: Kánitz István is kezdi terjeszteni a cserkészeszmét, jeléül annak, hogy az ifjúság is a maga életformáját fedezi fel a cserkészetben, az ő mozgalmuk ez, nem kell nagyon rájuk tukmálni. Nagy áldás az egész magyar cserkészetre, hogy a kezdet-kezdetén azok alapozták meg a magyar cserkészetet, akiknek szivében Isten indította fel a magyar ifjúságért való felelősséget. Ebben a gondolatban találkoz­tak katolikusok és protestánsok. Egyfelől a KIÉ, másfelől a Zászlónk, Megyercsy Béla és Sik Sándor fogtak kezet egymással. De jó, hogy ez idejekorán megtörtént!

A magyar cserkészet igazi értékét ez biztosítja, ez adja a legjobb vezetőket, itt találtak egymásra a komolyan keresztyén magyarok.

Szőke Imre.