A cserkészet újraéledésével kapcsolatban fellebbent a feledés fátyla a mozgalom egyik megalapítójáról, a 80 éve halott Szilassy Aladárról. A losonci református temetőben található sírját az utóbbi időben egyre gyakrabban díszítik az emlékezés koszorúi.

Az évtizedek óta állami "kezelésben" lévő felháborítóan elhanyagolt temetőben Ráday Pál és Kármán József sírja mellett elhaladva kereshetjük fel Szilassy Aladár nyughelyét. Szabó Gyula festőművész monumentális gránit-síremléke mellől rálátunk a Szilassy-család kovácsolt vaskerítéssel övezett sírkertjére. Az első magyar cserkészparancsnok emlékét egy fehér márványszarkofágszerű síremlék őrzi. Felirata: "szilasi és pilisi if. Dr. Szilassy Aladár – Meghalt Budapesten, 1912. április 16. életének 33. évében – Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség. Fil. 1. 21." A fiatal "orvostudor" – ahogyan a halotti anyakönyv nevezi – tüdőgyulladás következtében fejezte be idő előtt földi pályafutását.

A Szilassyak Mátyás királytól kapták adományba Losonc-Tugárt, az 1891-ig önálló mezővárost és környé-két. A család férfitagjai – Szilassy Aladár közvetlen ősei – a XVIII. század végétől tevékeny közéleti szemé-lyiségek voltak. A dédapa, id. Szilassy József, koronaőr, a hatszemélyes tábla bírája, főispán, stb. stb., a mezőgazdaság, kereskedelem, sőt, gyáripar fellendítésében jeleskedett. A nagyapa, ifjabb Szilassy József, királyi tanácsos, a drégelypalánki ref. egyházmegye főgondnoka, a losonci ref. egyház és gimná-zium "buzgó pártfogója" volt. Az apa, id. Szilassy Aladár, jogász, tiszt. teológiai doktor, a budapesti, illetve egyetemes református egyház életében, fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Részt vett a Baár-Madas leánynevelő intézet, a protestáns országos árvaegylet, a Lorántffy Zsuzsanna Egylet és nem utolsósorban a Keresztény Ifjúsági Egyesület (KIE) létrehozásában.

Ilyen családi hagyományok – a köz szolgálata – vezérelték Szilassy két fiának pályáját is. Ifjabb Szilassy Aladár orvosi tanulmányai befejeztével Angliában tett tanulmányutat. A Baden-Powell tábornok által 1908-ban elindított "scouting" mozgalmat első magyarként Szilassy Aladár ismerhette meg. Angliából magával hozta, majd fordítani kezdte Sir Baden-Powell könyvét. Tapasztalatait a keresztyén erkölcsi alapokon nyugvó ifjúsági mozgalomról megosztotta barátjával, Megyercsy Béla ref. lelkésszel (Neki tulajdonítják a "cserkész", eredetileg "cserkésző fiú" elnevezést). Ők ketten alapították meg 1910-ben az első hazai cserkészcsapatot, a Budapesti Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület I. számú csapatát a serdülő bibliakör tagjaiból. 1911-ben Sík Sándor támogatásával megindult a katolikus cserkészet szervezése is. 1912-ben a református és katolikus cserkészvezetők már együtt határozták meg a mozgalom további szervezésének alapelveit, és megalkották a cserkésztörvény magyar szövegét. 

"Szilassy a cserkészetet nemcsak középiskolai tanulóknak szánta, hanem ebbe belevonta a társadalom összes osztályának gyermekeit, hogy egymást megismerjék, megszeressék, s csapatában békésen működött együtt az iparos és kereskedő inas a diákfiúkkal. Társadalmi egyenlősítés és gyakorlati tudás elsajátítása mellet jó polgárokat nevelni Istennek és a hazának, ez volt a cél." Ezekkel a szavakkal emlékezett nagy elődjére 1921-ben az akkor indult losonci cserkész- és diáklap szerkesztője, maga is cserkészparancsnok, Scherer Lajos.

Az első cserkész táborozás 1914 nyarán éppen a Szilassyak losonci birtokán valósult meg. Ezt azonban ifj. Szilassy Aladár már nem érhette meg. Sírba vitt tervei közt szerepelt egy losonci gyermekkórház alapítása is.... Id. Szilassy Aladár és felesége, Papi Vizsolyi Mária több mint egy évtized múltán követték idősebbik fiukat a losonci sírkert földjébe.

Hiányzik mellőlük azonban a család negyedik tagja, a fiatalabb fiú, Szilassy Béla. A jogot végzett földbir-tokos apjához, bátyjához, őseihez méltón érdemdús közéleti tevékenységet folytatott. Az immár kisebb-ségi sorsba került felvidéki magyarság szószólója, az Egyesült Magyar Párt prágai parlamenti képvise-lője, a losonci református teológiai szeminárium megalapításának részese szerteágazó munkássága közepette a cserkészettel is kapcsolatba került. Részt vett az "Újarcú magyarok" 1928-as gombaszögi táborozásán – Balogh Edgár ír erről a "Hét próbában" –, és anyagilag támogatta a "Mi Lapunkat" is.

1944 őszén elhagyni kényszerült szülőföldjét, ősi birtokát, miután két fiat elveszítette, a jeles család utolsó férfitagjaként halt meg az Egyesült Államokban. 

A "Szilassy Aladár, a magyar cserkészet megalapítója" c. cikk Böszörményi István tollából jelent meg "A hét" c. közéleti és kulturális hetilap 1992.5.16-án megjelent számában (37. évf., 20. szám). 

Link az eredeti cikkre: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Ahet_1992_1/?pg=697&layout=s</p>